Tagmondathatáron, illetve beékelődésnél
-
1. Tagmondathatár
Szabályok
- Tagmondatok között mindig vesszőt használunk.
- Akkor is, ha bármilyen kötőszó köti a tagmondatokat, még ha az és, s, meg, vagy szerepel is ott. Pl.: Kenyeret vásárolt, és meglopták.
- A dolog nehézsége abban rejlik, hogy ehhez tudni kellene, mi a tagmondat. Tagmondat az, aminek van saját állítmánya. Ahány állítmány van a mondatban, annyi tagmondatra osztható.
Feladatok
- Értsd meg csak találgatom hová utazott.
- Ismételjem hogy azt kívánom értsd meg?
- Aki könnyedén ír azt hiheti hogy nagy a tehetsége.
- Arra kérte menjen a házba és maradjon reggelig.
- Fél szavából is értettem mi a teendőm merre kell indulnom.
- Mi lesz velem ha nem szólítasz nem nyújtod felém a kezed?
- Ha itt galagonya helyett szőlő teremne és én lennék a gazdája mindenkinek adnék egy fürtöt.
- Tudod mit csinálj ha befejezted a munkát?
- Jött a lány kérdezte hogy van mostanában.
- Hozzánk fordult és arról érdeklődött mikorra tervezzük.
- Érezte hogy alaposan össze kell szednie magát ha győzni akar.
- Végtelenül büszke volt a fiára és örült neki ha dicsérték.
Megoldások
2. Ravasz esetek: valami beékelődött a tagmondatomba...
2.a) Tagmondatok egymásba ékelődése
Szabályok
- Ez hasonlít az előzőre, csak kevesebb állítmány esetén is van vessző. Ugyanis az egyik tagmondat egy ponton kettéválik, a másik tagmondat pedig ezen a helyen befurakszik. Így a kettészelt tagmondatnak egyik részében lesz állítmány, a másik meg csonka, hiányos, folytatandó lesz. Gondolatban vagy írásban összeköthetjük a szétvágott tagmondatot, így olyan, mintha egy hidat rajzolnánk a beékelt tagmondat fölé.
Pl.: A barátom, mivel utálja a rockot, sohasem hallgat Eddát.
- A beékelt tagmondat elé is, mögé is teszünk vesszőt.
Feladatok
- A kutyák mintha megérezték volna a bajt csak ültek tovább.
- A legnagyobb csapás ami egy népet érhet a felelőtlen irányítás.
- A gerelyt ha van elég erőd hajítsd messzebbre!
- Az amit hallott nem lepte meg túlságosan.
- A dolog úgy látszott holtpontra jut amikor Pistinek mentő ötlete támadt.
- Az eső mintha csapot nyitottak volna ki ömleni kezdett.
- A lövések zajára az ezredes akit csakhamar utolért a hadnagy a bástyára sietett.
- Ott ahol te állsz volt régen a harangláb.
- A reggelidet ha akarod ágyba viszem neked.
- Az eset úgy látom nem lepte meg.
- A főnök aki mindig is szigorú ember volt most kijött a sodrából.
Megoldások
2.b) Beékelődött indulatszó, módosítószó, megszólítás vagy bármilyen közbevetés
- Megkaptam, igen, a leveledet.
- Menj ki, Ferikém, a konyhába!
- Már megint, jaj, nyelvtanóra jön!
- Nézz, drágám, kincseimre!
- Az óra, persze, már megint dögunalmas volt.
Kiegészítő megjegyzés: a "persze", "természetesen", "nyilván" stb. esetében, tehát az olyan határozószerű szavaknál, amelyek a mondat egészére vonatkoznak, nem kötelező a vessző, hanem az egyéni beszédtempótól függ a használata. Ez igaz beékelődésnél is, mondat elején vagy végén is. Példák:
- Persze engem nem hívtak meg. (Ha nincs beszédszünet a "persze" után".)
- Persze, te mindent tudsz. (Ha tartunk beszédszünetet a "persze" után.)
Feladatok
- Kivittem igen a szemetet.
- A kocsit természetesen nem mostam le.
- Elfelejtettem már megint a fenébe a kulcsomat.
- Sose fogok normálisan elindulni persze a munkába.
- Segíts rajtam édesem most az egyszer!
- Hova a fenébe tettem a szemüvegemet?
- Nem tudod Klári Jóskáék telefonszámát?
- Téged persze nem kell félteni.
- Te mindig Klári kedvence voltál.
- Az elnök megbuktatása igen aljas cselszövés eredménye volt.
- Irgalom édesanyám mama nézd jaj kész ez a vers is