Vita

A vita

Két vagy több ember eltérő véleményének ütköztetése.
Célja: - saját álláspont megvédése, az ellentétes álláspont cáfolása
         - a vitapartner meggyőzése
         - sok esetben: a vitapartneren való felülkerekedés, "győzelem" - nem kellene, hogy cél legyen
         - ritkábban, bár sokkal szebb volna úgy: közös megegyezés, kompromisszum elérése
         - helyzettől függően, ha kell: közös döntés meghozatala - ilyenkor végképp fontos a kompromisszum, ekkor KONSTRUKTÍV (=építő) vitáról beszélünk.
 

Az ideális vita

vitában fontos:
becsületességőszinteség (amikor érvelünk, amikor válaszolunk a másik fél kérdéseire)
Be kell ismernünk, ha kiderül, nincsenek jól alátámasztható érveink, vagy logikai hibát követtünk el
A vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről, véleményekről (nem szabad személyeskedni)
jó vitatkozó:
türelmes (igyekszik megérteni az ellenkező vélemény érveit)
udvariashiggadt, végighallgatja a másikat
o rendelkezik kritikai gondolkodás készségével (a gondolatok és érvek felismerését, megfogalmazását és igazolását jelenti) Ez segít abban, hogy kövessük vitapartnerünk gondolatmenetét, megértsük érveit, és felismerjük, hol vannak a gyenge pontjai.

A vita és a veszekedés

Mindnyájunknak vannak tapasztalatai a vitákról és a veszekedésekről is. Arról is mindenkinek van elképzelése, hogy a vita miben különbözik a veszekedéstől. Lássuk, pontosabban hogyan lehetne ezt a különbséget megragadni!

A VITA olyan beszélgetés, amelyben a résztvevők valamilyen kérdésben különböző álláspontot képviselnek, és fő céljuk, hogy a többi résztvevőt meggyőzzék az igazukról, illetve hogy a saját véleményüket is kiigazítva kialakítsanak egy közös álláspontot, azaz valamilyen kérdésben konszenzusra jussanak. Vita tehát csak akkor alakul ki, amikor a résztvevők álláspontjai különböznek, és ezek a különböző nézetek a vitában elkerülhetetlenül összeütköznek, KONFLIKTUSBA kerülnek.

A VESZEKEDÉS ebben – ti. a konfliktus meglétében – hasonlít a vitához: a veszekedés alapja is minden esetben valamilyen konfliktus. A veszekedésben azonban a felek célja nem az álláspontok egyeztetése, hanem saját érzelmeik kifejezése és esetleg a másik fél elleni indulataik levezetése. A veszekedés során a felek egymás fölé próbálnak kerekedni, egymásra próbálják kényszeríteni az akaratukat, megpróbálják cselekvésre, gesztusokra vagy egyszerűen csak visszavonulásra kényszeríteni egymást – jó esetben csak nyelvi eszközökkel.

A vita elfajulása

Vitából akkor lesz veszekedés, amikor az érzelmek erősebbek az észérveknél - azaz szinte mindig, ha
- nem vadidegen emberek között folyik, akiknek nincsenek egymás iránt érzelmei
- a vitapartnerek ismerik egymást, és bármilyen feszültség már eleve van a vitapartnerek között
- úgy érezzük, az énképünk sérül, ha nem mi győzünk a vitában
- külső szemlélői is vannak a vitának, s ezáltal még nagyobb sérülésnek érzékelnénk a vitában történő alul maradást
- személyeskedés történik
 
A személyeskedés nem csak a vitapartner csúnya szavakkal illetését jelenti.
Lehet:
- egy gesztus (csúnya)
- egy gesztusnak is alig mondható mozdulat, egy sóhaj, egy pillantás, egy vállrándítás: bármilyen apróság, ami azt fejezi ki, hogy nem tiszteljük a vitapartnerünket
- egyetlen ártatlan szó is, ami még csak nem is csúnya: pl. a mindig
   -> Félreértesz.
   -> Te mindig félreértesz.
  Van különbség!
 
 
A vitából tehát könnyen lesz veszekedés. Ennek egyetlen megelőzési módja ismert: tisztelni kell a vitapartnert.
 
 

A vita fajtái

- két ember közt, négyszemközt: a leghétköznapibb szituáció, ilyenkor a vita kimenetelét nagyban meghatározza, hogy a két fél milyen viszonyban van egymással
- vita nagyobb közösségben: ekkor kordában tartani is nehéz, ráadásul a vitatkozók bonyolult vioszonyrendszere is összetetten befolyásolja a vita menetét. Minél többen vesznek részt a vitában, általában annál könnyebben térül el az ideálistól, ill. az eredeti céloktól.
- nyilvános vita: pl. választási kampányok során nagy hallgatóság előtt lefolytatott vita két jelölt közt vagy akár parlamenti vita: itt a vitatkozók nem elsősorban egymást, hanem a hallgatóságot akarják meggyőzni, ezért a vita elemeiben gyakran hasonlít a szónoki beszédre.
- létezik egy disputa elnevezésű vitaverseny: mesterségesen kialakított vitahelyzet, ahol a vitatkozók tulajdonképpen vetélkednek egymással - itt is a szónoki beszéd, ill. az érvelés szabályai érvényesülnek. Fontos tudni, hogy az utóbbi két típusban mód van felkészülésre, tervezésre, mivel nem spontán vitákról van szó, ezért tételmondat, definíció stb. szerepelhetnek az ilyen tervezett vitában. Erről ITT.
 
 

https://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/1_szovegertes/modulleirasok/9._evfolyam/a_tipus/tanari_utmutato/h-asze0904_szova_9-4_tanar.pdf

https://tetelek.blogspot.hu/2011/03/18-vita.html